【RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLAT】 

A Clostridium difficile egy anaerob baktérium, amely opportunista kórokozóként működik: a bélben növekszik, ha a normál flórát az antibiotikum-kezelés megváltoztatta. A Clostridium difficile toxinogén törzsei az enyhe hasmenéstől a pszeudomembranosus vastagbélgyulladásig fertőzéseket okoznak, ami potenciálisan halálhoz vezethet. A betegséget a C.difficile toxinogén törzsei által termelt két toxin okozza: a Toxin A (szövetkárosító enterotoxin) és a Toxin B (citotoxin). Egyes törzsek A- és B-toxinokat egyaránt termelnek, mások csak B-toxint. A harmadik (bináris) toxin patogenitásban betöltött lehetséges szerepe még mindig vitatott. A glutamát-dehidrogenáz (GDH) használata a C. difficile proliferáció antigén markereként nagyon hatékonynak bizonyult, mert minden törzs nagy mennyiségben termel ebből az enzimből. A Clostridium K-SeT lehetővé teszi a C.difficile GDH specifikus kimutatását székletmintában. A pozitív Clostridium K-SeT eredményt mutató mintákat tovább kell vizsgálni a baktériumok toxicitásának vizsgálata érdekében.

【ÖSSZEFOGLALÁS】  

A Clostridiumok (a Clostridium nemzetség tagjai) anaerob, mozgékony baktériumok, amelyek a természetben mindenütt előfordulnak, és különösen elterjedtek a talajban. Mikroszkóp alatt hosszú, szabálytalan (gyakran dobszár- vagy orsó alakú) sejteknek tűnnek, a végükön kidudorodnak. Gram-festés esetén a C. difficile sejtek Gram-pozitívak, és optimális növekedést mutatnak véragaron az emberi testhőmérsékleten, oxigén hiányában. Stressz hatására a baktériumok spórákat termelnek, amelyek képesek elviselni a szélsőséges körülményeket, amelyeket az aktív baktériumok nem tolerálnak. C. difficile megtelepedhet az emberi vastagbélben; a felnőtt lakosság 2–5%-ában van jelen. Néha a különböző fertőzések antibiotikus terápiája azzal a káros hatással jár, hogy megzavarja a bélflóra normál egyensúlyát, ilyenkor a C. difficile opportunista módon dominálhat, és Clostridium difficile fertőzést okozhat.

【HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ】  

A vizsgálat előtt hagyja, hogy a teszteszköz, a tesztminta és a puffer szobahőmérsékletre (15-30°C) egyensúlyba kerüljön. Kérjük, olvassa el a készletben található eljárási kártyát. Nyissa ki a tasakot, és vegye ki az eszközt. Felbontás után azonnal futtassa a tesztet. Tüntesse fel a páciens nevét vagy a mintaszámot az eszközön (mintánként egy eszköz)

1. Nyissa ki az FSS csövet, és a csavarral vegye le a székletmintát (A). A hígítási aránynak körülbelül 4 tömeg/térfogat%-nak kell lennie. Ügyeljen arra, hogy ne vegyen be túl sok (B1) vagy túl kevés mintát (B2). Folyékony vagy félfolyékony minták esetén pipettázzon 80 μL mintát egy mikropipetta (nem tartozék) segítségével az FSS-fiolába.

2. Helyezze be a csavart az FSS-be, és húzza meg a kupakot. Vortexelje a készítményt a homogenizáláshoz (C). A teljes székletmintát fel kell szuszpendálni az oldatba.

3. Törje le a kupak (D) csúcsát, és csepegtessen 4 csepp hígított mintát a készülék mintatartójába az alábbi ábra szerint. A megfelelő bejuttatás érdekében az FSS injekciós üveget függőlegesen kell tartani. 4. Hagyja hatni 15 percig. Az eredmények az olvasó ablakban láthatók.